7. Rész

Castiel még mindig a hátát támasztotta a szekrénynek...nem szóltunk semmit. Cas engem én meg a padlót néztem...

Pár perccel azután, hogy megszólalt a kicsengő, mentem is a következő órára, ami fizika volt és mint kiderült: Castiellel lesz órám. Na jó, már csak ezt az egy órát kell túlélnem valahogy aztán mehetek haza.
Becsengő előtt egy-két perccel mentem be a terembe. Ebben a teremben összesen van 5 padsor.Itt a harmadik padsorban ülök, Cas meg természetesen az utolsóban, hogy tudjon puskázni...

Bejött a tanár és szinte alighogy kinyitotta a száját dögunalom fogott el. Nos, mi mást is csinálhatnék ilyenkor mint a füzetet kidekorálni valami szép mintával. Pont egy nagyon bonyolult mozaikos mintával voltam elfoglalva, mikor arra eszméltem, hogy valami eltalálta a fejem. Oldalra néztem és egy papírgalacsint láttam a padlón. A tanár magyarázott tovább, úgyhogy nem vette észre mikor felvettem a papírt és a pad alatt kibontottam. Egy piros műanyagdarab, egy gitárpengető hullott ki belőle. Gondolom azért, hogy biztosan célba találjon. Ez állt a papíron: " Mi a fenét csinálsz, lányom? :D " Hátrafordultam...Castiel vigyorog vissza. Na, oké. Válaszoltam rá: " Rajzolok, te degenerált! :D " Mi mást tudnék csinálni? Halálra unom az agyam..."
Majd mikor a tanár nem figyelt, belecsomagoltam a papírba a pengetőt és visszadobtam Cashoz. A srác amint kibontotta elkezdett nevetni, azzal a mély, de angyali hanggal...(oké, befejezem XD ), és firkantott a papírra valamit, majd visszadobta hozzám: "Talán figyelni kéne. Azt szokás az órákon, nem?" Idióta gyerek!! Megfordultam, gyönyörűen felmutattam neki a középső ujjamat, amire szintén röhögés volt a válasz.
Ezt válaszoltam vissza a levélre: "Szokás a nagy lószart! Nálam nem!" Ám amikor visszadobtam, nem őt hanem az előtte ülő gyereket találtam el a galacsinnal. Szerencsétlen srác csak pislogott amikor Castiel felkelt, odasétált és a székénél, szinte majdnem a lába között kezdett el matatni XD. A tanár épp egy bonyolult feladatot próbált megoldani, mikor feltűnt neki, hogy Cas mit csinál:
-Castiel, maga meg mit művel?!
-Tanár úr, kérem, én csak keresem a végeredményt. -mondta. A dumájától sokan röhögőgörcsöt kaptak, többek közt én is :D Egy srác éppen hintázott a székével, az szépen hanyatt is esett...
-Azonnal üljön vissza a helyére!!! Vagy kiküldöm, és igazolatlan óra!
-Oké, nincs ellenvetésem...
-ÜLJÖN LE!!!
-OKÉ!! -morogta, majd rávágott egy rohadt nagyot az asztalra miközben leült. Jól van, mondjuk tőle már megszokhattuk...és azon se csodálkoznak már, mikor én csinálom ezt.

Mikor megszólalt a lélekharang az maga volt a megváltás. Gyakorlatilag, mint egy csorda tódultunk kifelé a terem ajtaján.
Én mentem a szekrényemhez, mert kellett egy-két könyv hétfőre. Cast sehol se láttam, Rosát és Lyst se. Már féltem, hogy egyedül kell hazamennem, mikor a semmiből odaugrott mellém Alexy és megkérdezte, hogy hazakísérhet-e, mert ő is a közelben lakik és Armin már elment így nincs kivel hazamenjen. Természetesen igent mondtam.

Mikor hazaértem, megköszöntem Alexynek, hogy hazakísért. Útközben semmi izgalmas nem történt azt leszámítva, hogy majd' egy méteres kutya próbált meg felfalni minket. Milyen jó, hogy most kivételesen a parkon át jöttünk haza, ugye?

Miután bementem a házba láttam, hogy csak Amber meg anya van itthon. Miután sikerült megint összevesznem Amberrel felmentem a szobámba és bezártam az ajtómat is.

Este, olyan éjfél körül lehetett már, mikor arra ébredtem fel, hogy valaki az ágyamban szuszog mellettem. Meg se fordultam, hirtelen reflexből rúgtam egy nagyot mire az illető káromkodások közepette legurult az ágyról.
-Normális vagy, ember?!
-Castiel?
-Nem, a fogtündér...mégis mit gondolsz, ki?!
-Nehogy már neked álljon felljebb! Egyáltalán mi az istent csinálsz itt?!
-Lysander kizárt.
-Komolyan mondom, mostmár ragaszd fel a homlokodra azt a geci kulcsot!!! Agyf*szt kapok tőled, fiam!! -kiabáltam.
-Innye :D Anyukám mérges? -kérdezte vigyorogva.
-Az! Te nagyon hülye!! Legközelebb méltathatnál annyira, hogy legalább egy rohadt SMS-t dobsz! -morogtam -és a földön alszol! Nincs vita!! Gyűlölöm, amikor felébresztenek!! -kiabáltam majd oldalra fordultam és próbáltam vissza aludni...persze nem sikerült. Nehéz úgy, hogy közben Cas is mellettem fekszik. Még jó, hogy holnap szombat lesz...semmi kedvem visszamenni abba a putriba tanulni...elegem van az egészből.

Délelőtt volt és igencsak elmúlt tíz óra mikor felébredtem. Castiel nem volt mellettem. Azt asztalomnál, egy széken ült és engem figyelt, mikor megszólalt:
-Na, jól aludtál drágám?