Szombaton reggel hulla fáradtan kászálódtam ki az ágyból. Kimentem a fürdőbe rendbe tenni magamat. Miután végeztem, visszamentem a szobámba keresni valami jó kis rucit az esti évzáró bulira. Éppen egy egyrészes bulirucit próbálgattam, mikor csörgött a telefonom. Reméltem, hogy Castiel az, de Kim hívott. Kissé csalódottan vettem fel a telefont:
-Szia, Kim!
-Eliza, drágám! Nagyon álmos hangod van, felköltöttelek?
-Nem már ébren voltam. -mondtam, közben elfojtottam egy ásítást. -Na, mi a helyzet?
-Sikerült kibérelnem a Singet! Este mehetünk. Lesz egy rakás pia, de..van egy kis gond. Csak úgy mehetünk, hogy ott lesz egy tanár is.
-Mi?
-Sajnálom, ebből nem engedtek. Mivel ezen a bulin még senki se lesz 18. éves, kell, hogy legyen velünk felnőtt. Csak így bérelhettük ki.
-Óóó, ne...
-De nincs nagy gáz -nyugtatgatott Kimi -jófej tanárt találtam. -nevetett. Mr. Faraize az. Csak annyit kell tenni, hogy leitatjuk és aztán mehet a buli!
-Na, de Kim! - szóltam rá -ez nem lenne helyes. -mondtam mosolyogva. Tudtam, hogy a barátnőm érti mire gondolok, így ő is csak annyit mondott, hogy ez a legjobb megoldás. :D
Reggeli után benéztem anyuék szobájába. Apa már javában pakolt Amberrel egyetemben, viszont Nathaniel nem. Igencsak meglepődtem mikor apa leültetett minket a nappaliban kupaktanácsra (megint) és közölte, hogy a "drágalátos fiacskája, egy szem fiúgyermeke (idézés)" nem óhajt vele menni, mert még nem áll készen rá. Mikor Nath szólt apának, hogy nem megy, apuci tajtékzott a dühtől. De hát, majd boldogítják egymást Amberrel. Bevallom azért kicsit sajnáltam Nathtot. Majd holnap megérdeklődöm miért nem akart menni, most nem akarok újabb vitát.
Tovább turkáltam a szekrényemben a megfelelő ruhát keresve. Sikerült találnom egy flitteres tüllös egyberuhát...már el is felejtettem, hogy van ilyenem. Spagettipántos ruha, felül karcsúsított, a szoknyája tüllből volt, a felső része pedig flitteres. Egy bordó ruháról van szó, tehát az jól is áll a vörös hajamhoz. Végül is ez a ruha lett a nyerő. Felvettem és csak pörögtem benne, míg el nem szédültem.
*Castiel szemszög:
Lyssel együtt készülünk a bulira. Serényen próbálgatom az egyik menő rövidújjúmat, mikor odapillantok az ablakhoz és látom, hogy a kis Lizzy egy bordó ruhában pörög a tükör előtt.
-Hé, Lys! -böktem oldalba a haverom- Ott a kiscsaj.
Lys is átpillantott az ablakba és meglátta a ruhájában forgó Elizát. -Nagyon szép ez a lány. A kékeszöld szemével...akárkit megigéz, aki csak ránéz, és...
-Héé!! Ő az enyém lesz! Tilos még csak gondolnod is bármire vele kapcsolatban!
-Csak megjegyeztem hogy szép! Meg csinos is.
-Lys! Ő ma estére az enyém lesz és kész.
-Miből gondolod, hogy elmegy veled?
-Elfog. Hidd el...már akkor is alig kap levegőt ha ránézek.
-Kihasználod, hogy szeret...-mondta Lys. A hangjából megvetést árasztott.
-Szeret?
-Igen. Látszik rajta. Csak ő barátként kezel téged, de te ezt is kihasználod. Fél bevallani, mert azt hiszi elvesztheti a fene nagy "barátságodat". És a másik dolog: miből gondolod, hogy Liza és a csajod nem ismerik egymást? Mi a garancia rá, hogy Debby nem lesz ott a bulin?
-Túl sokat kérdezel! Fáj a fejem tőled!
-Többe fog kerülni neked egy fejfájásnál, ha megcsalod Debbyt Lizával!! Egyik lány se fogja neked megbocsátani ezt, főleg Lizzy nem. De...azt csinálsz, amit akarsz, nem érdekel...
-Na végre!!! -kiabáltam, majd kiviharoztam a szobából.*
Amber és Nath kijelentették, hogy nem jönnek az esti buliba, mert holnap indulnak, ugyebár...Ambernek mondjuk lett volna kedve jönni, de apa leintette.
A délután hamar eltelt, már este hét óra volt, mikor elkezdtem öltözni. Éppen a hátulsó cipzárral kínlódtam, mikor betoppant Kim, Viola és Rosa.
-Csajoook! -sikítottam örömöben, és megöleltem mindhármójukat.
-Lizzy!! Ez a ruha gyönyörűséges! -mondta Rosa -És te is! -szólalt meg Kim.
-Óóó, köszönöm csajok. -feleltem boldogan. -Am, nem sminkelne ki valamelyikőtök? És felkéne húzni a cipzáramat is hátul...
-Én megcsinálom! -mondta Rosa. Kim felhúzta a cipzárt, 10 perc múlva pedig már kész is volt a tökéletes sminkem.
A nappaliban elköszöntünk anyuéktól és indultunk is a buliba.
Fél kilenc volt hogy odaértünk. A Singben már oldódott hangulat volt. Mr. Faraize hulla részegen feküdt valamelyik asztalra borulva, a többiek vidáman iszogattak. A bárpultnál megláttam Lyst és Castielt iszogatni. Cas felém fordult és mosolyogva végig nézett rajtam, ahogy a többi fiú is rajta kivül. Feltűnt, túlzottan is meg van elégedve azzal ahogy kinézek. Félek, veszélyes este lesz..
-Csajok!! Nem megyünk oda hozzájuk?! -kiabálta Rosa, miközben a bárpult felé mutatott.
-Én inkább Dakotához mennék. -mondta Kim.
-Pff, te meg Dakota? -értetlenkedtem.
-Most miért? Még jól is sikerülhet az este, ha érted mire gondolok...-kacsintott Kim, majd oda is ment Dakotához.
-Viola?
-Én...én maradok veletek..-felelte félénken.
-Rosa?
-Én is.
-Na, akkor célozzuk meg a srácokat! -kacagtam.
Egy fél órával később Kim már nagyban rázta a parketten Dakotával. Lys Rosaval foglalkozott, Viola Alexyvel dumált, én meg Cassal voltam. Már a sokadik vodkámat gurítottam le, mikor Cas odatámogatott egy asztalhoz és leültünk. Forgott velem a világ, már azt se tudtam hol vagyok és kik vannak körülöttem, csak azt tudtam hogy táncolni akarok. Felhúztam Cast, odavonszoltam a parkettre és a For your entertainment-re ráztuk. Miután vége lett a számnak, Castiellel visszaültünk az asztalhoz. Cas elment még egy pohár vodkáért.
*Mindeközben megérkezett két másik barátnőjével Deborah. A lány azonnal kiszúrta a vörös istent a tömegben és odafurakodta magát hozzá.
-Castiel, drágám!
-Debby?! Te mi a fenét keresel itt?!
-Naaa, így üdvözölsz, macika? -mondta kényesen a lány, miközben ölelgette Castielt. A srác megcsókolta a lányt, amit Debby szenvedélyesen viszonzott. Debby nem szúrta ki Elizát a tömegben, a lány már el volt nyúlva az egyik padon. Cas ránézett Elizára...gyorsan cselekednie kell, ebből még baj lehet.
Cas elküldte Debbyt táncolni, azt hazudta neki, kimegy a mosdóba, de közben Lysandert kereste. Rá is talált a srácra, éppen Rosaval csókolóztak. Castiel úgy döntött inkább nem zavarja most őket. A tekintetével megkereste Deboraht. A lány egy számára ismeretlen sráccal táncolt, kihívó öltözéke -főleg a felsője- vonzotta a srác tekintetét. Castiel iszonyú dühös lett, de úgy döntött nem csinál botrányt...Elizához ment.
A lány teljesen káó volt a sok piától. Castiel felültette, és beszélni kezdett hozzá.*
-Elizám.
-Hm..?- csak ennyit tudtam kinyögni. Már azt se tudtam hány óra van, nem volt tudomásom semmiről, de azt tudtam, hogy Castiel beszél hozzám.
-Ilyen állapotban nem tudsz hazamenni ma...feljössz hozzám? -kérdezte, miközben óvatosan a szoknyám alá nyúlt. Felsóhajtottam, azonnal felhevült a vérem, csak a fiút akartam, semmi mást. Már a puszta érintése felkeltette bennem a vágyat.
-Veled akárhová megyek...-feleltem. Castiel arcán mosoly jelent meg. Segített felállnom, majd megkerestük Lyst. Cas közölte vele, hogy nála alszom, én meg Kimmel üzentem, hogy a szülők ne aggódjanak.
5 perccel később már a buliból sétáltunk, valami tök ismeretlen helyen.
-De Castiel, ez nem a hazafele vezető út...-mondtam. Hogy elhallgattasson válaszul megcsókolt, úgy hogy beleremegtem. Forró ajka követelőzően tapadt az enyémre. A testünk összesimult, kezével a ruhám cipzárjával szórakozott. Megejtett egy-két káromkodást mert nem bírta kicipzározni.
-Castiel, ne itt..ne a nyílt utcán...-mondtam, bár már annyira vágytam rá, a testére, hogy az szavakkal leírhatatlan.
-Igazad van édesem...-mondta majd egy sikátorba vezetett, ahol volt egy bérház. Kissé romos, de nem teljesen lakatlan. Cas a kulccsal babrált, míg én már alig bírtam a lábamon állni.
-Kinek a lakása ez? -kérdeztem.
-Az enyém. -felelte Castiel. -Itt szoktunk néha-néha próbálni Lyssel, meg Jorah-val, a másik gitárossal. A dobosunk, Viktor, külföldön van tanulmányi úton... Gyere!
A lakás két szobás volt. A nagyobb volt a próbaterem, a kisebb a hálószoba. Itt pihentek meg Castielék, ha elfáradtak zenélés közben. A szobában egy nagy franciaágy volt, egy párnával és egy vékonyabb takaróval. Mire észbe kaphattam volna, már arra lettem figyelmes, hogy Cason nincs póló és a nyakamat csókolgatja. Kéjesen felnyögtem...finoman lehúzta rólam a ruhámat...már csak a melltartó meg bugyi volt rajtam gyakorlatilag. Ajjaj, mibe mentem bele...
Castiel látta rajtam azt a kevés félelmet, ami még a pia ellenére is megmutatkozott. Finoman a kezemet a hasára tette, és elkezdtem simogatni, a másik kezemmel a hajába túrtam, miközben szenvedélyesen csókolóztunk. Cas felemelt és az ágyhoz vitt...
*Tekintettel arra, hogy valószínűleg kiskorúak is olvassák a blogot, nem folytatom a...szóval a dolognak az ecsetelését, ez mindenkinek a fantáziájára van bízva.*
Kimerülten feküdtünk egymás mellett. Én tértem magamhoz előbb. Felültem az ágyon és csak néztem a fiút..mosolyogva és boldogan. Annak ellenére, hogy volt egy pont mikor fájdalmat okozott nekem, életem legszebb éjszakáját éltem át vele. Amikor a srác mocorogni kezdett, vettem a bátorságot és megkérdeztem:
-Most mi lesz? Úgy értem ezután...barátok vagyunk még, vagy járunk esetleg? Csodás éjszaka volt veled. - legalábbis ezt hittem, de Castiel válasza tőrdöfésként hatolt a lelkembe...
